Az, hogy egy folyadék egy testet nedvesít-e vagy sem, attól függ, hogy a folyadék részecskéi vagy a test és a folyadék részecskéi között erősebb-e a vonzás. ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Sorold fel az anyag lehetséges halmazállapotait! 2. Jellemezd az anyag szerkezetét az egyes halmazállapotokban! ...

Energiaközlés a folyadékkal • A folyadék részecskéi között gyenge kötések működnek, • ezért nem tudnak tetszőlegesen eltávolodni egymástól. • Ha az anyaggal energiát közlünk, nő az anyag belső energiája • a részecskéknek lesz annyi energiájuk, hogy a gyenge kötéseket legyőzzék, és elszakadjanak egymástól.

A folyadék olyan anyagállapot, amelynek részecskéi lazán kötődnek és nincs meghatározott alakjuk, de van egy meghatározott térfogata, pl. víz, gyümölcslevek stb. A gáz szabadon mozgó részecskékből áll, és szinte az összes rendelkezésre álló helyet könnyen lefedi. Nincs meghatározott alakja és térfogata, pl. metán ...

Egy anyag részecskéi között fellépő vonzóerőt kohéziós er ... A nyugvó folyadék felszíne vízszintes. A fal közelében azonban a felszín homorúvá válik, a víz felszalad az üvegfalra. Ez a jelenség is a víz nedvesítő tulajdonságával magyarázható.

A folyadék és a vele érintkező szilárd test (pl. az edény fala) részecskéi között fellépő vonzó kölcsönhatási erőket nevezzük adhéziós erőknek. A kohéziós és az adhéziós erők együttes hatásának következménye a folyadék felületének az …

.2. Összenyomáskor – mivel az ólom puha fém – egyenetlenségei lelapulnak, így sok részecske kerül nagyon közel egymáshoz..3. A cérna a folyadékrészecskék között lévő vonzó hatás miatt feszül...

Az anyagok a természetben gáz, folyadék vagy szilárd halmazállapotban fordulnak elő. Amikor egy anyag halmazállapotát megadjuk, akkor azt rendszerint közönséges körülmények között (25 °C-on és légköri …

alakot vesznek fel, mert a folyadék felülete rugalmas hártyához hasonlóan viselkedik. Ezt a jelenséget felületi feszültségnek nevezzük. A felületi feszültséget a folyadék szomszédos részecskéi között fellépő vonzóerőkkel magyarázhatjuk. A folyadék belsejében lévő bármelyik részecskét a szomszédjai minden

Nedvesítő folyadék esetén, ha szilárd anyagra folyadékot csepegtetünk, akkor az egyenletes réteg alakjában bevonja a felületet. Ez akkor következik be, ha a folyadék és a szilárd test részecskéi között jóval nagyobb a vonzóerő (adhéziós erő), mint a folyadék részecskéi között fellépő (kohéziós) erő.

Oka a folyadék részecskéi között fellépő kohéziós erő. Ezért gömb alakú a kis méretű lebegő folyadékcsepp, vagy a szappanbuborék stb. A felületi feszültség a folyadékok alapvető tulajdonsága, ami miatt a folyadékok a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot igyekeznek felvenni, ha külső erőtér nem hat rájuk.

A folyadékok részecskéi nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz. Egymáson elmozdulhatnak, elcsúszhatnak, ezért lesz önthető a folyadék. A folyadékban a részecskék sűrűbben helyezkednek el, mint a gázban. A cseppfolyós anyag részecskéi egymás mellett helyezkednek el, ezért a folyadékok nem összenyomhatók, térfogatuk állandó.

A folyadék részecskéi vonzzák egymást. A folyékony anyagok nem töltik ki teljes mértékben a rendelkezésre álló teret. Gondoljunk egy félig megtöltött üvegre vagy nyitott …

A kísérletek azt bizonyítják, hogy a folyadék részecskéi között vonzó hatás van. Ez azonban sokkal kisebb, mint a szilárd anyagok részecskéi között levő összetartó erő. A víz felületéről nehezebb leemelni az üveglapot, mint megtartani azt a levegőben. Ennek az az oka, hogy a víz és az üveg részecskéi között is ...

Nagy viszkozitás folyadékokban okozza a erős intermolekuláris erők a folyadék részecskéi között. Ezek az erők áramlási ellenállást hoz létre, ami magasabb viszkozitást eredményez. Az olyan tényezők, mint a hőmérséklet, szintén befolyásolhatják a folyadék viszkozitását.

Az, hogy egy folyadék egy testet nedvesít-e vagy sem, attól függ, hogy a folyadék részecskéi vagy a test és a folyadék részecskéi között erősebb-e a vonzás. ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Sorold fel az anyag lehetséges halmazállapotait! 2. Jellemezd az anyag szerkezetét az egyes halmazállapotokban! ...

A folyadékok is részecskék sokaságából épülnek fel, melyek állandóan rendszertelenül mozognak. Átveszik az edény alakját, …

Talán a folyadék részecskéi sokkal jobban felveszik az energiát, mint a fémé. Azt tudom, hogy ha egy tányérban rizs és csirkenuggets van, és a villa kilóg, és hozzáér a mikró falához, akkor áthúz. Hogy ha a levesből lógna ki annyira a kanál, hogy elérje az oldalfalat, azt még nem volt szerencsém megfigyelni. Kávéban ...

o A gázok részecskéi állandóan mozognak, rendszertelenül nyüzsögnek o A gázoknak sem önálló alakjuk, sem önálló térfogatuk nincs. cseppfolyós halmazállapot: cseppfolyós anyag is kis önálló részecskék sokasága o A folyadék külső hatás nélküli keveredését diffúziónak nevezzük. o A folyadék részecskéi ...

A párolgás során, a környezettől felvett energia következtében, a folyadék részecskéi egyre élénkebben mozognak. Az elegendően nagy sebességű – energiájú – részecskék képesek kilépni a folyadékból. Idővel minden részecske megfelelő energiát kap, ezért fogy el előbb-utóbb a szabadon hagyott víz, alkohol, éter stb.

Leggyakrabban vizes kolloidok fordulnak elő, de olajok, zsírok és más oldószerek is lehetnek folyadék közegek. Olyan hétköznapi anyagok tartoznak a kolloidok körébe, mint a tej, a vaj, ... a diszperz fázis strukturálódott részecskéi folyamatosan kiszoríthatják maguk közül a diszperziós közeg részecskéit, és a gél ...

Egy anyag részecskéi között fellépő vonzóerőt kohéziós erőnek nevezzük. A folyadékoknál kis hatótávolságban jelentős kohéziós erőkkel találkozhatunk. Erőhatás különböző …

Előfordul, hogy az edény fala és a folyadék részecskéi közötti vonzóerők (itt nem elsősorban a gravitációs erőre kell gondolni!) erősebbek, mint a folyadék részecskéi …

Study with Quizlet and memorize flashcards containing terms like Nedvesítő, homorú (víz részecskéi közt kisebb a kötőerő, mint az üveg között), Minél kisebb átmérőjű a cső annál feljebb jön a folyadék, Minél kisebb átmérőjű a cső annál alacsonyabb szinten lesz a folyadék and more.

Ha egy közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak, a folyadékfelszínek nem ugyanabban a vízszintes síkban helyezkednek el. Ha a folyadék részecskéi között kisebb a vonzóerő, mint a folyadék és a hajszálcső részecskéi között, akkor a folyadék alacsonyabb marad. a közlekedőedény minden szárában a nyugvó ...

Folyadékok. A szilárd anyag részecskéi. A szilárd testekben a részecskék szabályos rendben, szorosan egymás mellett helyezkednek el. Attól függően, hogy ez a szabályos …

Az a halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék részecskéi a folyadék belsejéből a gáztérbe lépnek. Az a halmazállapot-változás, amikor a gáz halmazállapotból folyadék …

Előfordul, hogy az edény fala és a folyadék részecskéi közötti vonzóerők (itt nem elsősorban a gravitációs erőre kell gondolni!) erősebbek, mint a folyadék részecskéi által egymásra gyakorolt erő. Ekkor a folyadék "nedvesíti" az edény falát. Ezen alapszanak a hajszálcsöveknél megfigyelhető jelenségek is.

Az anyagok halmazállapot lehet szilárd folyékony gáz (légnemű) A szilárd anyagok részecskéi között erős vonzás van. A részecskék szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Alakjuk állandó. Részecskék a szilárd …

Mert a levegő részecskéi távol vannak egymástól, mint a villamoson az emberek. Őket is össze tudjuk terelni egy kisebb helyre. :) Viszont, ha tömeg van a villamoson és mindenki összeér a másikkal, már nem tudjuk összébb nyomni őket, csak leszállítani. Így viselkednek tehát a folyadék részecskéi a fecskendőben.

Mikroszkóppal megfigyelve a folyadék részecskéi állandóan mozognak, „lökdösődnek". Ezt a mozgást Brown-mozgásnak nevezzük. Ezt a felfedezőjéről, Robert Brown-ról (skót biológus, 1773 …